"joestét tanárnő valami ojasmit mondott az éretségin hogy nem leszbelőlem senki hát képzelje nem így lett kétnapja gyógy masszőr vagyok bűrgondolom magát ez nem érdekli sokat szoktam magáragondolni de nem őrőmmel számomrs A TANÁR ott kezdődik KG de maga soha nem lesz feleanyira jo ember sem mint ő ja képzelje szeretnek elismernek és tisztelnek az emberek de maga ugysem hiszi ezt a levelet azért írtam mert maga az egxetlen ember aki nek nem tudok megboscátani mindenjót de ne írjonvissza viszlát"
(Levél az iwiwről a 2007-ben végzett osztályom egy tagjától)
Hogy milyen varázslatosan tud törölni az emberi emlékezet...
Egy "így" szócskát kifelejtett. Azután közöltem vele, hogy így senki sem lesz belőle, ennyi energiabefektetéssel, hogy a hat érettségi tárgyából négyből új tételt kellett volna húznia, de irgalomból átengedtük szegény kis vakot... És kértem az anyját és őt, hogy ne köszönjék meg, mert azt ígértem magamnak és neki is, hogyha az érettségin ugyanazt a semmit produkálja, mint négy évig (sőt ötig, mert hozzám már bukott) és a sajnálatra apellál, nulla tudással, akkor megbuktatom. És mivel nem tettem, szégyelltem magam. A köszönettel ne emlékeztessen arra, hogy hazudtam.
Remélem, jobb masszőr, mint helyesíró....
Isten áldja, legyen boldog. Remélem, nem engem fog utálni egész életében, mert akkor nem jut hely másra a kicsi szívében.
Ahhh...
Jajúristen! Rettenetesen fájt ez a kis "levél". Nem tudom elképzelni, hogy jó gyógymasszőr legyen valaki, aki több év távlatából is igazságtalanul utál valakit, aki megpróbálta figyelmeztetni valamire, ami be is következett, ahogy láthatjuk. Szerintem az tud embereknek pozitív energiákat átadni, szeretettel érinteni, aki először jó dolgokkal tölti meg a saját lelkét, hogy legyen mit továbbítani.
VálaszTörlés