2009. június 22., hétfő

a nyolcadik

Túl vagyok a nyolcadik beszélgetésen.
Másodszor mondtam ki ilyen egyértelműen embereknek, akiknek fontosnak találtam: meleg vagyok. Ezek előtt mindig hosszasan előre magyaráztam a bizonyítványom. Most nem.
Az elején úgy gondoltam: erről beszélni majd egyre könnyebb lesz.
Most először éreztem azt, hogy valóban egyre könnyebb. Hogy nem úgy adom elő, hogy a másik fél/felek előre megijednek attól, amit mondani fogok, mert olyan fejjel adom elő, mintha valami szörnyűséget készülnék mondani. Most csak úgy kijött, kiszaladt belőlem, egyszerűen, kendőzetlenül. És a reakció is olyan volt, hogy először megismételtem, mert nem értik. Értették pedig, csak olyan természetesnek tűnt, nem rejtőzködő faarcokat láttam, hanem olyan volt, mintha a világ legtermészetesebb dolgáról beszélnék.
Jó este volt.
És a választott családom, immár keresztszülőtársastul tisztában van velem.
Bővülő körökben egyre stabilabb a világom.
Tényleg hallelujah.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése