Egy makulátlan elme örök ragyogása
Nem makulátlan, nem örök, ragyogni is ritkán ragyog. Egyébként minden oké.
2008. február 20., szerda
Nyilván...
meg fogok őrülni. Falak....falak....falak..... Üvegből, téglából, betonból, papírmaséból, minden istennyilából...
Hogy jössz ahhoz, hogy szétfröcsköld a kínod? És még mosolyogj is hozzá...
Én meg figyelem a túloldalról...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése