2014. január 26., vasárnap

Végre hóóó

Ahogy zúgtunk lefelé a dombon szánkóval, két nyögésbe fojtott sikítás közben azon gondolkodtam, hogy kedvesem csilingelő kacagása tetszik jobban (amit az általam kiadott hangok váltottak ki) vagy beszarok-e a félelemtől. Na jó. Máskor is hajlandó leszek lecsúszni, de csak vele.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése