A megfigyelt viselkedés:
Adott egy feladat, melynek végrehajtásával a szükségesnél több ember bíznak meg. Az egyik kolléga ahelyett, hogy a megoldáson, a megoldás előkészítésével foglalkozna, arra használja az időt, hogy végig azon háborog, hogy miért kell ezt neki megcsinálni, hogyan lehet ezt megcsinálni, mi ennek az értelme. A hatás, amit kivált: a többi, csak, hogy hallgasson, megcsinálja helyette, megnyugtatva őt: boldogulnak nélküle.
A kollégáim 3 évig működtek így, gyakorlatilag hárman csináltunk mindent az egész iskolában. Az oka: az akkori főnöknek? ők? semmit!
Most teljesen megfordítottam a helyzetet: teljesen tudatosan én viselkedtem úgy, mint ők 3 évig. És tényleg megcsinálták helyettem. Mert hogy most a régi-új főnöknek nagyon lelkesen befekszik mindenki. A munka ugyanaz, az iskolai feladatok ugyanazok, de egyik sem lényeg, ugye.
Én meg idén nem teszek két szalmaszálnál többet keresztbe idén. Dolgom van: elkezdek egy teljesen más dolgot tanulni. A tanári pálya nem pálya....
Embercsempészet? Bankszakma? Popszakma? :)
VálaszTörlésPopszakma? Mondasz valamit. Ha leszoknék a cigiről, egész jó hangom lehetne... :)
VálaszTörlésEmbercsempészet? Mármint úgy érted, hogy innen az értelmeset kifelé? :)