Egy makulátlan elme örök ragyogása
Nem makulátlan, nem örök, ragyogni is ritkán ragyog. Egyébként minden oké.
2011. április 21., csütörtök
Hortobágy
Én nem tudom, miért, de a kedves könnybe lábadt szemmel állt, és nézte a kilenclyukú hidat. Boldog voltam. És most még az égig is repítem majd...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése