nyomaszt

Lassan két éve, kint az esőben kezdtem felelősséget érezni iránta. Még tanítottam, végzős volt.

Egy éve kezdtem  vonzalmat érezni iránta.

Nem tudom, mi volt a kettő között, volt-e bármi.

A vonzalmat ki kellett vennem a képletből, a felelősséget pedig mostanában kérdőjelezem meg, mert semmi hatásom nincs az életére, semmi, amit mondok, igazából nem ér el sehova. Ha igen, jól titkolja. Végigolvastam több beszélgetésünk, és egy év múlva is ugyanott tart, ugyanazokkal a dolgokkal küzd, ugyanúgy, azokkal a dolgokkal is, amikről ötször elmondtam, hogy lehetne másképp. Nyilván nem tudok neki olyat mondani, hogy átmenjen istenigazából. Szóval a felelősséget lassan le kell tennem, mert értelmetlen.

De nem tudom, hogy mi marad, ha nincs vonzalom, és nincs felelősség. 10 napig talán volt a kettő között valami, szeretet, lelki rokonság, egy húron pendülés... de ezek vajon függetlenek voltak egyiktől vagy másiktól?

Végtelenül türelmetlenül szeretnék már ennek a végére jutni.

Nyomaszt, nyomaszt, nyomaszt.