Tudtam, hogy szar lesz. Tudtam, hogy nem kéne. Ugyanakkor meg én csináltam a helyzetet.
"Jaj, de szar volt otthagyni ma téged..." Igen. Nekem is szar volt, van, lesz, hogy folyton itthagysz engem. Erről szól az életünk. Én vagyok, te beesel, olykor belehívlak, és aztán otthagysz engem.
Nyilván nagyon másnapos kezdek lenni. És mégiscsak magam alatt. Pedig azt hittem, ezt most megúszom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése