Bár meg tudnám mondani, miért nem írok ide gyakrabban. Esetleg nem csak Zs. hiányolja.
Egyszerűen talán túl rendezett az életem. Van benne rendszer, hétvégétől hétvégéig tart egyféle ritmus és ütem, aztán hétvégén egy másféle. Nem mondhatnám, hogy lassabb lenne bármelyik, inkább más.
Zs.-vel, velünk minden rendben. És persze ez még mindig hétvégi kapcsolat, de akkor komoly ízelítőket kapok másfél kamasz mellett abból, hogy mit jelent ez naponta. De akkor sem naponta kapom. Mindenesetre, ha nyugalmat és kettesben töltött órákat szeretnénk, el kell raboljam Szegedre. Ha negyedévente összejön, már jó. Lehet, hogy most fogunk rekordot dönteni, mindjárt itt lesz megint.
Amit viszont mindig átélünk, az az egymásratalálás és elválás misztikuma/kínja újra és újra. Néha azt szeretném, hogy mindig törjünk össze ennyire vasárnap délutánonként, néha azt, hogy változzon ez meg, költözzünk össze vagy unjuk meg egymást, csak ne fájjon. Az előbbi nyerőbb ötlet... lenne, ha nem félnék úgy tőle. De ha megvalósítható lesz, majd akkor görcsölök ezen.
A munkám malom. Még mindig nem tudom, hogy a kő vagyok vagy a gabonaszem. Gyanítom az előbbit, de mielőtt biztos lesz, és felmorzsolok valakit, le fogok lépni. A hidegség már megvan hozzá. Meg a rutin. Nyilván kiégtem. Kell, ami embernek tart meg. Egy kis infó érettségi vagy egy szerkesztendő tabló.
Egyszerűen talán túl rendezett az életem. Van benne rendszer, hétvégétől hétvégéig tart egyféle ritmus és ütem, aztán hétvégén egy másféle. Nem mondhatnám, hogy lassabb lenne bármelyik, inkább más.
Zs.-vel, velünk minden rendben. És persze ez még mindig hétvégi kapcsolat, de akkor komoly ízelítőket kapok másfél kamasz mellett abból, hogy mit jelent ez naponta. De akkor sem naponta kapom. Mindenesetre, ha nyugalmat és kettesben töltött órákat szeretnénk, el kell raboljam Szegedre. Ha negyedévente összejön, már jó. Lehet, hogy most fogunk rekordot dönteni, mindjárt itt lesz megint.
Amit viszont mindig átélünk, az az egymásratalálás és elválás misztikuma/kínja újra és újra. Néha azt szeretném, hogy mindig törjünk össze ennyire vasárnap délutánonként, néha azt, hogy változzon ez meg, költözzünk össze vagy unjuk meg egymást, csak ne fájjon. Az előbbi nyerőbb ötlet... lenne, ha nem félnék úgy tőle. De ha megvalósítható lesz, majd akkor görcsölök ezen.
A munkám malom. Még mindig nem tudom, hogy a kő vagyok vagy a gabonaszem. Gyanítom az előbbit, de mielőtt biztos lesz, és felmorzsolok valakit, le fogok lépni. A hidegség már megvan hozzá. Meg a rutin. Nyilván kiégtem. Kell, ami embernek tart meg. Egy kis infó érettségi vagy egy szerkesztendő tabló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése