Az is nehéz, hogy szétnézve a kollégáim között elég keveset találok, akinek a működésével egyet tudnék érteni, mert úgy tud a tanárszerepnek (vezető szerepének) megfelelni, hogy nem él vissza a hatalmával, korrekt marad, és pedagógiailag legalább megpróbál a feladatának megfelelni. Én legalább - azt hiszem, remélem, látszik is a környezetem számára - próbálkozom ezzel.
De az mennyire gáz, hogy mindezt egy 17 éves fiú is hasonlóan látja, átlátja, elemzi, és hasonló következtetésre jut a tanáraival, igazgatójával kapcsolatban.
Persze örülök, hogy értelmes diákom is van, aki nem hiszi el a feketéről, hogy fehér, csak azért, mert azt mondják, de mégis, mi a fenét lehet mondani ilyenkor neki?
A kérdés költői, csak végig, míg beszélt a kölyök, ez kattogott az agyamban.
Hát szerintem hallgatni lehet és sokat sejtetően nézni. Az elveim ellen valót semmiképpen nem védeném, nem is szoktam soha. És ezzel csak hitelt veszítene az ember.
VálaszTörlés