A főnökömet 12 éve ismerem. Fingadozott már részegen egy sátorban velem és ugyanezen a túrán borultunk már együtt a Drávába. Láttam sokféle helyzetben. Ismertem, haverom volt. Aztán főnök lett, amivel semmi bajom, egészségére. Én is próbáltam, 10 hónap múlva olyan gyorsan váltam meg a poszttól az elvállalt feladat teljesítése után, hogy csak úgy porzott. Ő szereti. Tegye.
És fejtse ki nyugodtan, hogy nem akar az a bratyizós-fajta főnök lenni. Tegye. Akikkel előtte is jóban volt, rugdossa, akikkel nem, nyalja a seggüket. Tegye. Adja (f)el minden gerincét a "hatalom" előtt állva, hajlongva "így megmarad a munkahelyünk"-elvre hivatkozva. Tegye. Tanulhatott volna ugyan a korábban tanított szakjából, történelemből, hogy ez hova vezet. Tegye.
De mindeközben a nembratyizós főnököm ne turkáljon a kabátomban cigaretta után haveri alapon, mert úgy tökön rúgom legközelebb, hogy elszáll másik megyébe.
Nem az a kérdés, hogy meg fogod-e tenni, hanem hogy megtetted-e.
VálaszTörlés