A szüleim háza a világ legmagányosabb verme. Sötét, halálszagú, nyirkos. És képletes értelemben.
Voltak pillanatok, amikor azt éreztem, hogy nekiindulok a világnak.
B.-tól elbúcsúztam a sírjánál.
És az anyámra négyszer szóltam rá, hogy ne mesélje el a haláltusáját, amit egyébként ismerek. Komolyan nehéz elhinnem olykor, hogy az, amit ebben a családban szeretetnek hívnak, az valóban az.
Agresszívak és kemények a szavaim. Belül meg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése