Eldőlt. B. műthetetlen.
A nyomorult, küzdelmekkel teli szaros kis életemben olykor úgy éreztem, hogy csak ez a kutya áll mellettem. Jött velem jóban-rosszban. Szánalmas biztos, de a társam. Nem is tudok olyan világot elképzelni, amiben nincs benne.
És most már csak annyit adhatok neki, hogy kevés szenvedésért imádkozom és könnyű végért. Ennyi maradt, nem tehetek mást. És vele leszek, amennyit csak lehet.
Undorító higgadt szavak.
Semmi szánalmas nincs abban, ha valaki igazán szereti a kutyáját. Tiszteletre méltó. :)
VálaszTörlés