2008. május 26., hétfő

magamhoz

Kibaszottul unlak.
A lelkeddel együtt, ami tömény savvá alakul, hogy amikor már szétmart téged, akkor a világra fröcsögjön. A konyhában meg te gyártod az anyagot hozzá.
Belerúgsz és utálod magad érte. És mégis belerúgsz.
Nyírd ki magad végre vagy szedd össze magad. De te csak pöcsölsz itt bénán. Sose tudtál járni, de jól adtad elő.
Unlak, baszd meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése