angoltanulás helyett

Leírom. Ide. Most.

Azt hittem, ilyen csak egyszer van. Tévedtem.

Azt hittem, nem lehet ilyen gyorsan még egyszer. Tévedtem.

Beférkőzött a bőröm alá.

Hajtanám az időt, hogy péntek legyen.

Először meglátni mindig olyan, mint a sivatagban a kutat.

Mosolyog tőle mindenem.
Reagál rá az eszem, a testem, az egész lényem.

Még, még, még akarom. Mindent és mindenét: az eszét, a humorát, a lényét, a testét.

Vele visszatért a zene és a ritmus az életembe és a szívembe. A könnyedség. A felszabadultság. Most érzem, hogy milyen rég is voltam ilyen. Hamarabb és korábban elmúlt belőlem, mint gondoltam... Talán sosem volt ez velem így...

Most tánclépésekben közlekedik a vérem ereimben.

Szeretem.