A fejem tele - már elnézést - takonnyal.
A vérem hormonokkal.
Az izmaim és az idegeim feszültséggel.
A lelkem haraggal és frusztrációval.
Nem ragozom.
Citromdíjas ez a nap.
Azt hiszem, itt van a menetrendszerű koranyári hiszti, aminek sok köze van a fáradtsághoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése