Fáradt vagyok.
És mindenféle, kisebb és nagyobb picsaságaimmal van tele a lelkem. Nyomasztó dolgokkal.
És csúnya dolog, hogy csak ilyenkor vagyok képes betűket pötyögni ide.
Közben meg van egy csomó jó dolog. Azokról kéne írni.
Hogy E. álomig szuszogja magát a nyakamban. Ahogy a jégpályán a palánk mögött bújtunk el csókolózni. Az átszeretgetett estékről kellene írni. Gusztustalanék /ezek mi volnánk... :)))) / mindennapjairól. És hogy napokig röhögtünk ezen. Az átszeretkezett estékről. Igen, azokról néha szeretnék írni, mert annyira nehezen találom a szavakat rá. Nem rossz - mondja a pizzámra, és látom, hogy istennőnek tart. Arról az esti mozdulatáról, ami annyira gyengéd volt, annyira tele volt szeretettel, hogy azt hittem lefolyok a székről a konyha padlójára. Hogy hol ő alszik el a filmeken napszaktól függetlenül, hol én: mindent csak 3 darabban látunk .... :) Hogy néha sikerül egy-egy órám, de úgy igazán. Hogy érzem, hogy az interaktív tábla nyitja kifelé a tanári agyamat, és kreatívan dolgozom egyre inkább.
Ilyenekről kellene írni, nem a rossza dolgokról meg rémekről, mik előbújnak a gyengülő erőm miatt időlegesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése